Támogató: NKA

2026. július 23 – szeptember 30.

Megnyitó: 2026. július 23., 19 óra

Résztvevő művészek:  
Paul Horn-Lotte Lyon (AT), Fercsik Mariann (HU-GB), Szeli Kamilla (HU), Korossy-Khaill Levente (HU), conceptual drive-by (eden_jeneses and Omon Wynfryh)  (HU)

A virágok illata és szépsége sokunkat rajongásra késztet, s érzelmeinket is gyakran virágokkal fejezzük ki, mind a hétköznapok során, mind ünnepelve vagy búcsút véve.
Ám a növényekhez fűződő viszonyunk szélesebb körű és sokrétűbb, sőt sok szempontból a növények határozzák meg az életünket. Jelenthetnek élelmiszert, gyógyszert, üzemanyagot, alapanyagokat tárgyak készítéséhez vagy akár rituális és spirituális gyakorlatokhoz használt szereket is. Közelségük hozhat megnyugvást, sőt segíthetik pszichés gyógyulásunkat is. Nehéz elképzelni, hogy létezhetnénk nélkülük.

De ebben a kapcsolatban mégis többnyire az ember a domináns fél. Táplálékunk megszerzése vagy vágyaink beteljesítése érdekében terveket alkotunk, majd meg is valósítjuk azokat: kerteket kialakítva, mezőgazdasági tevékenységet folytatva, erdőket telepítve vagy fákat kívágva, s vízi növényekkel foglalkozva is. Az ember időtlen idők óta ápolja, védi és szaporítja is a növényeket, magokat gyűjtve és elvetve, beporzással vagy a kártevőktől megszabadítva, legyenek céljai akár gyakorlatiak, akár kultikusak.

Debbora Battaglia antropológus szerint "egész világokat alakítunk ki, amelyek a növények körül forognak, s ahol az emberek és az általuk használt technikák, technológiák és mágikus tevékenységek becsatlakoznak a növényi lét spirális örvényébe." 

A kert e helyszínek egyike, a kert, amely kulturális formává válva társadalmi pozíciókra is utal, sőt a világ egészéről kialakított elképzeléseinket és ideáljainkat is sejteti. Ám a kertek szolgálhatnak tudományos célokat is. A botanikus kertek a rendszerezés módszerével és laboratóriumi körülményeket teremtve teszik lehetővé fajok megismerését, de nemcsak egzotikus vagy most felfedezett növények felhasználásának módjairól juttathatnak információhoz, hanem fennmaradásukhoz is hozzájárulhatnak.  A vertikális kertek nemcsak a hőségtöl védenek , de a rovaroknak is teret és táplálékot nyújtanak.
A növények bárhol élnek is, más élőlények egész ökológiáit vonják be életritmusukba, a rovarok mellett madarakat, gombákat és mikroorganizmusokat is.  Élelmet nyújtva, s olyan kölcsönös kapcsolatot kialakítva, amelyek túlélésükhöz és termékenységükhöz is hozzájárulnak. Kutatások viszont az mutatják, hogy az ember lehet a legalkalmasabb az összes többi élőlény közül arra, hogy szükségleteikre reagáljon.

Ám életmódjuk, az együttműködésre, mimikrire és megújulásra való képességük számunkra is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. A múltban kipusztult fajokról szerzett tudás saját magunk megismerését, s a korábbi hibák kiküszöbölését is segítheti, míg a jelen válságaira a ma élő fajoknál a növényi érzékelés bizonyítékai utáni kutatások eredményei jelenthetnek megoldást. Már ha mindennek teret adunk, s - a botanikai imperializmus szemléletén túljutva - elfogadjuk a növények igényeit nagyobb területekre vonatkozóan is.  S mivel a növényi szisztémák szerepe a víz körforgásában, megtartásában meghatározó, s emellett a fák, bokrok árnyéka közvetlen védelmet is nyújt, így a növények igényeit elismerő együttélés vezethet számunkra, emberi lények számára is kevésbé bizonytalan jövő lehetőségéhez. 

Ha a természeti létezőket, így a növényeket és a talajt is kihasználó és elpusztító kapitalocénbeli működések és ritmusok helyett megtanuljuk, hogyan kapcsolódjunk be a növények életébe, s az empátia válhat kapcsolatunkban meghatározóvá, esély lehet egy új korszak kezdetére. Natasha Myers kifejezésével élve ez a plantropocén. Elképzelése nem pusztán időbeli szempontú, hanem azt a viszonyrendszert jelöli inkább, amelyben minden élőlény számára új távlatok jelenhetnek meg.

A kiállításunkon bemutatott művek a növényekkel  kapcsolatos gondolkodás és aktivitás potenciáljaira utalnak.

További információ hamarosan!
 

.