2008. november 20 - 2009. január 18.

A többféleképp értelmezhetö címmel Birkás nemcsak képeinek eredetére utal: a média világán, müködési formáin és rendszerén kívül titokzatosabb területeket is idéz. Elsö pillantásra könnyen megfejthetönek tünö képei olyan helyzeteket mutatnak, amelyek gyakran lassú és hosszú történelmi folyamatok eredményei, vagy épp azok jelenlegi szakaszát jelölik, s jövöbeli események következnek majd belölük.

Ám Birkás nem valamiféle jelenkori történeti festészetet müvel, mert munkái nem egy bizonyos – fordulópontként értékelt, s ezért meghatározó és figyelemre méltó - eseményt ábrázolnak, s szereplõik sem politikusok, vagy különleges személyiségek, hanem hétköznapi emberek olyan köznapi helyzetekben, amelyek épp a politika és a nyilvánosság szféráiban beközvetkezõk által markánsan meghatározottak, s amelyek mögött döbbenetes változások rejlenek.

A festmények helyszinei és a rajtuk megjelenö alakok egyszerre a világ több pontjával és az ottani események megélöivel is azonosíthatók, jelenségként értelmezve így a média által sokszor helyi szenzációként bemutatottakat. S épp ezáltal kínálják fel munkái nézöiknek azt, hogy az egymás kapcsán felidézõdö események láncolata révén lehetséges jelentések sokaságára következtessenek, s bensöségesebb, komplexebb módon, személyesebb szinten éljék át és kritikusabban kezeljék a távolinak tünö, csak képekböl ismert jelent.

Pilinger Erzsébet

Birkás saját munkájáról igy ir:

"Legújabb képeimet mutatom be a Knoll Galériában. Realista képeket festek, két értelemben is, mert ábrázolóak és tematikusak is. Azt hiszem, az absztrakt képek tulajdonképpen azért kezdtek el kevésbé érdekelni, mert a jelentésüket valahogy homályosnak éreztem. Még ha valószínûleg ez a legfõbb vonzerejük is... De nem, nehogy már kritizáljam az absztrakt festészetet, úgy jó az, ahogy van. Viszont az még mindig nagyon érdekel, mi történik, ha kerek perec megjelenik egy ábrázolás egy festményemen? És elakad-e a nézõ az ábrázolás tényénél? Nos, nekem a munka során derül ki, fokról fokra, mi a kép jelentése, vagy mi lenne az, ha sikerülne… Persze én sokat foglalkozom egy ilyen képpel, jut idõ gondolkodni. Nem csak a képfestést értem ezen, hanem elõtte is sokat töröm a fejem a képek alapjául szolgáló fotókon. Ez, gyanítom, a munkám legkényesebb pontja, a képnek a fotóhoz való viszonya. Hogy a fotó tetszik – ez még kevés a kép elkezdéséhez. Meg kell próbálnom rájönni, mi a fotó jelentése, illetve, hogy milyen jelentést ad neki a festés. Elég összetett-e, hogy komolyan érdekeljen? És aztán nézni, milyen jelentéseket vesz fel a festett kép… Miközben maguk a fotók is eleve jelentések, még egy másik értelemben: mint sajtófotók. Vagyis jelentések, valahonnan messzirõl. Ez a távolság azt hiszem, fontos. A festés során persze eltûnik hír- jellegük, de a távolság érzése lényegében megmarad. Ami azért fontos, mert úgy érzem, ettõl könnyebb hozzáférni a kép metaforikus jelentéseihez."

Támogató:

       nka

 Nemzeti Kulturális Alap